Meseíró pályázat


A székesfehérvári Gárdonyi Géza Művelődési Ház és Könyvtár meghírdetett egy meseíró pályázatot, amire a világ bármely pontjáról, 8-15 éves gyerekek jelentkezhetnek. A témával és irodalmi formával kapcsolatban nincs semmilyen megkötés. Az osztályunkból eddig két tanulónknak, Balla Viviennek és Sándor Lillának küldtük el a meséjét:

Balla Vivien

Palkó és a királylány

 Hol volt, hol nem volt,volt egyszer egy Pál nevezetű fiú. Egy kis faluban élt a gonosz mostohájával és annak gőgös leányaival.

Nagyon nehéz sorsa volt, mert minden házimunkát neki kellett végezni. Magányos is volt, a testvérei nem szerették, mindig durván beszéltek vele.  Egy napon a gonosz mostoha elküldte Palkót, hogy gyűjtse be a szénát a mezőről. Munka közben egy hangra lett figyelmes. A fű mélyéről egy tücsök ciripelt keservesen. Palkó elcsodálkozott milyen gyönyörű az a pici állat, aki arany hegedűn bús nótát húzott.

Ekkor a fiú megkérdezte:

  - Miért sírsz kis tücsök?

  - Ja,j te szegény legény, segíts rajtam, mert megsérült a lábam!

Palkó erre megsajnálta, kezébe vette és hazavitte. Hosszú napokig gondoskodott róla. Etette, itatta, puha virág takaróval bélelte ágyát. Minden este csodálattal hallgatta gyönyörű  muzsikáját. Hosszassan elbeszélgettek. Így a tücsök Palkó barátja lett. Egyszer a fiú észrevette hogy, a tücsök eltűnt. Mindenütt keresni kezdte, minden kicsi helyet, zugot felkutatot,t hátha megleli a barátját. Sehol sem találta. Nagyon szomorú lett Palkó. Most értetet meg, mennyire megszerette ezt a kis állatot. Nagyon hiányzott neki. Egy szép tavaszi reggel tücsökmuzsikára lett figyelmes a legény. Nagy örömmel rohant ki az ajtón, azt hitte hogy a tücsök tért vissza hozzá. Döbbenten látta hogy, egy gyönyörűséges hercegkisasszony állt az ajtó előtt. Arany haját lágyan fújta a tavaszi szél. Palkó még soha nem látott látott ilyen szépséget. Ekkor a lány elmesélte, hogy bizony ő volt  a kis tücsök. Valamikor réges- régen egy gonosz boszorkány tücsökké változtatta. Ezt az átkot csak egy fiú igaz szeretete oldhatta fel.  Egymás karjába borultak, egymásba szerettek.

 A királykisasszony elvitte Palkót a gyönyörűséges álompalotájába, ahol a királyi család várta őket.

 Hallgassátok ti is a tücsökmuzsikát, hátha  rátaláltok az elvarázsolt hercegetekre, hercegnőtökre!

 

Sándor Lilla

A kerek erdő

 

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy kerek erdő. Ebben az erdőben soha nem volt tél, a fű mindig zöld volt, a fáknak mindig hatalmas lombja volt, tele  virággal és gyümölccsel.

A kerek erdő kellős közepén állt egy hatalmas vadrózsabokor. Minden szál rózsában egy-egy picike tündér lakott. Szárnyukon csillámpor ragyogott. Mindig vidámak voltak és ügyeltek arra, hogy emberi lény ne lássa őket. A tündérkirályfi vezetésével repültek fáról fára, virágról virágra, ahol élelmet gyűjtöttek.

A kerek erdőtől nem messze, egy tisztás közepén állt egy takaros kis házikó. A kis házban egy szegény lány élt. Nem volt senkije és semmije. A szülei meghaltak, csak egy a kicsi házat és egy lovacskát hagytak rá. Gyönyörű arca mindig bánatos volt. Ruhája kopott és foltos. Hosszú szőke haját reggelente befonta és egyetlen vigaszával, a lovacskával kisétált a kerek erdőbe. Amíg a lovacska legelt a lány énekelt. A nyulak és a mókusok kibújtak odújukből, a galambok köréje gyűltek. Mogyorót, diót és gyümölcsöt hoztak neki. A kis tündérek is kilestek a rózsaszírmok közül és hallgatták szomorú énekét. A tündérkirályfit elvarázsolta a lány szépsége. Látta amikor a lány segített a beteg állatoknak és fülig beleszeretett. Tudta, hogy ha emberi lény meglátja, akkor nem lesz többé tündér, elveszti varázserejét. Ennek ellenére majd megszakadt a szíve a lányért. Egyszer elébe állt. A lány nagyon megijedt, de akkor a többi tündér föléjük szállt és csillámport szórtak  rájuk. A tündérkirályfiból daliás legény lett. A lányra csillogó ruha került. A ház palotává, a lovacska pedig paripává változott. A királyfi ekkor megkérdezte:

-Leszel a feleségem?

A lány boldogan borult a nyakába és attól a perctől fogva boldogan éltek.

A fiatal pár nem feledkezett meg a kerek erdőről. Minden nap kilovagoltak paripájukon.  Ettől fogva a kerek erdő még zöldebb, még lombosabb és még vidámabb hely lett.


  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • RSS
Read Comments

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése